2015.10.23-24. Bangkok, 32 fok (hőérzet 37), páratartalom 70%
Reggeli szöttyögés után elindultunk utunkra. Mai napra terveztük a Wat Pho megtekintését és a csatornán való hajókázást. A metróhoz sétáltunk, a mellettünk elhaladó tuktukosok folyamatos dudálásával és leszólításával. Egyszer csak egy gondososkodó állampolgár szólt, hogy vigyázzunk a táskánkkal az út mellett, mert jöhet egy olyan motoros aki lekapva gyorsan tova suhan. Miután ezt többször elmondta, Barbara megjegyezte, biztos egy szabad napos rendőr. Telibetalált! :) Mikor az után érdeklődőtt, hová és miként megyünk, szépen mutogattuk neki és mikor elkezdtünk gyanakodni, hogy biztos megint egy utazási ajánlatot tevő díler, elővette az igazolványát. Ezután elmondta, hogy ma nemzeti ünnep van (csak nem ők is 56'!?), így a Királyi vár és egyéb helyek fokozottan látogathatók. Kérdezte mivel megyünk, és mikor mondtuk, hogy nem akarunk tuktukkal menni, leintett egy tuktukost akitől kérdezte, mennyiért visz el minket. A fickó 100 bath-ot mondott, mire előkerült az igazolvány és mondta a rendőr, hogy 50 bath. Így 50 bath-ért elvittek minket a hajóállomásra! :) A tuktuk vezetőnk biztos nem volt 100-as, de annál viccesebb! Első tuktuk utunk nagyon jól sikerült.

Megérkezésünk után sikerült jó áron bérelni hajót és 1 órán keresztül hajókáztunk a folyón és egy csatornán. A folyamatos döbbenet és csodálkozás az ázsiai világra és kultúrára itt is megvolt. Az a kettősség amit lát az ember, félelmetes. Mindenhol a gyönyörűen karbantartott, feldiszített watok (templomok), imahelyek és mellettük a lepusztult, elhanyagolt, zsúfolt házak, életek. Arra jutottunk - de ezt most már biztos meg fogom kérdezni egy ilyen vallásutól - hogy mivel a földi lét az nekik csak átmenet és a halál után jön a következő élet, így inkább fontos nekik a vallás és a templomok, papok, mint a mindennapi igényesség? Persze vannak kivételek, de ez a ritkább.
Ahogy a csatornában hajóztunk ezek az éles különbségek pillanatról pillanatra voltak láthatók. Ezek a házak 1-2 kivétellel fa cölöpökön állnak és fából készülnek. A párás, meleg, 3-4000 mm/év csapadék megteszi a maga hatását és pár évtized alatt az épületek megroggyannak, összeomlanak. A templomokon kívül az épületeket nem tartják karban, talán a nagy, vagy toronyházak kivételével. Döbbenetesen sok elhagyott üres épület van mindenfelé a városban.